október, 2006 archívum

Dilettáns

kedd, 2006. október 31.

Én a dilettáns, félművelt, ám csekélyke tudásával módfelett jól operáló emberek közé tartozom. Aki mindenből tud egy kicsit, ezért mindenhez hozzászól, akkor is, ha nem kéne. Például Sebi Gyuri barátommal beszélgetek. – Nemrég olvastam a Frankensteint… – Á, tudtad, hogy Frankensteint “nagymamája”, tehát Mary Shelley, tudod, a költő Shelley felesége… – Répa, olvastad? – Na, [...]

Anyák napja

kedd, 2006. október 24.

A tegnap este kétségtelenül az anyáké volt. Délután kezdődött, Juditnál. – Kislányom, hol vagy? – A Keletinél, tudod, macskára vigyázok. – Aludj Juditnál, jó? Ne menj haza, kérlek. Mikor Judit megérkezett, az ő telefonja is csörgött. – Igen, igen, anya, jól vagyok, hazaértem. Igen, itt van, mondom majd neki, hogy aludjon itt. A szíves éjszakai [...]

Áll a bál

hétfő, 2006. október 23.

Bennfentes Kátya most telefonált, hogy az utcafront felöli szobákból nem tudják a könnygázt kiszellőztetni – hogyan is tudnák, hiszen az utcáról jön be. Kicsit aggódom, mert a macskákat kizártam a lakásból a belső udvarra – képtelen voltam őket becsalni, hát akkor maradjanak kint, elvégre meglehetősen dagad és szőrös egyedekről van szó -, és most megint [...]

Még egy kört!

vasárnap, 2006. október 22.

“Itt füst van, és félhomály Rizling van meg muskotály Főműsor a lincselés Sírva vigad a tüdő és duzzad a máj, Borzasztó ez a kóceráj: még egy kört!” – Bocsika, bocsika – álltam fel az óra végén, amikor a tanár még egy nagy lélegzetet vett, hogy a reformkor jeles és kiváló férfiúiról meséljen nekünk -, nekem [...]

Hirig

hétfő, 2006. október 16.

A társadalmi feszültségek jelei, az önbíráskodás, az agresszió az én mentálhigiéniás állapotomra is hatással van. Meg fogom verni Sajó Lacit, gyalázatos verset írt rólam, valahol érezte is, hogy ez nem szép, mert a könyv elejére azt írta nekem: remélem, nem fogsz nagyon megverni érte. De igen, Lacikám, ha kikerülsz a kórházból, nem úszod meg. Találkoztam [...]

Változások

hétfő, 2006. október 9.

Változás. A nappalok rövidebbek, az esték pedig, bármennyire szép is napközben az idő, már hűvösek, kell a dzseki, a zárt cipő, palesztinkendő körbecsavarva a nyakon. Az utolsó vendégeket fogadják a kerthelyiségek, a zsidó negyed romkocsmáinak népe átvándorol a Sark, a kis West-Balkán, a Szimpla kocsma pincéibe. Elkezdődött a színházi évad, Sanyika az Új Színház büféjében [...]