17. oldal – Nyílt levél
A könyvtári könyvekben a 17. oldal aljára, a könyv katalógusba és állományba vételekor egy pecsétet nyomnak. A jó könyvszerkesztő, ha illusztrációkkal gazdagított kiadványt készít, tudja, hogy a 17. oldal aljára nem tesz képet, hiszen a könyvtári példányokban egy stempfli fogja csúfítani az oldalt. Aki napi olvasnivalóját a helyi bibliótékából szerzi be, a 17. oldalon hozza meg a döntést: érdemes-e továbblapozni a könyvben. Sok minden befolyásol természetesen. Van, hogy a kiadvány méretei kicsik, s a 17. oldalig szinte csak pár sort olvasott az ember. Van, hogy ugyan egyáltalán nem tetszik – de olyan sokan kedveli a művet. Arra is akad példa, hogy a szerző már kivívta bizalmamat, és nem adom fel egykönnyen, mert hiszen mi az a 17 oldal?
De a 17. oldalon mégis mérlegelek: méltassam-e továbbra is figyelmemre az alkotást, vagy csapjam össze, s vigyem vissza mihamarabb, mielőtt még a könyvtáros lány kedves üzenetét meg nem kapom a wiwen.
Most értem a 17. oldalra.
El szeretném dönteni, hogy van-e helyed az életemben.
Ezt egyáltalán nem egyszerű, hiszen rengeteg a pró és kontra érv. A mérleg egyik serpenyőjében „csak” annyi van, hogy hiányzol, ha nem vagy itt, hogy szerethető embernek tartalak.
A mérleg nyelve mégis súlyosan elmozdul. Mert vajon milyen ember az, aki egy órán keresztül bájcseveg a telefonomról, miközben fürdöm, tekintet nélkül az én szűkös anyagi helyzetemre? Vagy mit gondoljak arról a mérhetetlen önzőségről, ha valaki szinte kérkedve egyre csak a saját sikereit szajkózza, s akit láthatóan a legkevésbé sem érdekel az, hogy én is lehetek fáradt, nekem is nyomhatja sok minden a szívemet. Hogyan vélekedjek arról, amikor valaki a földre hamuzik, miközben intelligenciakvóciensének magas pontszámáról beszél – talán azt akarja így üzenni nekem, hogy mellett cseléddé degradálódásom is megdicsőülésnek számít? S tudok-e együtt létezni olyan emberrel, akinek a szenvedélybetegsége már számtalan kellemetlen percet szerzett nekem a saját szobámban.
Ritka kiváltságban részesítelek most. Felajánlom neked, hogy dönthetsz helyettem. S mert tudom, hogy szeretsz, bízom benne, hogy a legjobb utat fogod számomra kijelölni. Szem előtt tartod azt, hogy büszke és rátarti teremtés vagyok, hogy az alázat kiveszett belőlem. Nem hagyod figyelmen kívül azt sem, hogy inkább eszem a magány komisz kenyerét, mint hogy elviseljem bárki megaláztatását. Azt se felejtsd el, hogy sorsomat tudatosan alakító nőként nehezen viselem, hogy bárki kihasználjon, hozzájárulás nélkül pusztítsa anyagi javaimat, hátráltasson a munkámban, gáncsot vessen szellemi fejlődésem előtt.
Bízom, hogy döntésedbe nemcsak a szív befolyásol, hanem hangosan hallatja majd a hangját a józan ész is. S így mondod majd meg nekem: olvassam-e tovább ezt a könyvet. Vagy – horribile dictu – tartsam is e meg örökbe?
Répa
2006. december 12., 20:05
Hűűűűű!
Nem szívesen lennék a pasi (?) helyében.
Nagyon precízen megmunkált tükröt tartottál elé….
2006. december 12., 22:03
Háááát… kétségkívül frappáns kis nyílt levél.
De ha én Répa lennék, talán megpróbálnám házon belül megoldani az ügyet – elsősorban úgy, hogy a fentieket nem nyilvános blogban szellőztetve, hanem NÉGYSZEMKÖZT közölném az illetékessel. Mert (ha egy kicsit is szereted) ennyit talán még megérdemel…
2006. december 13., 05:40
Nem semmi…
Tudod Répa én is voltam hasonló helyzet(ek)ben és én is megengedtem magamnak azt a luxust, hogy étengedjem a másik félnek a döntést – kétszer is. Mindkét alkalommal ráfaragtam: az első válással végződött, a második csak különválással miközben én azzal áltattam magam, hogy mostmár jó lesz, elvégre megbeszéltük a problémát. A megbeszélés megvolt, némi siker is – némi ideig. Szal Répa szerintem fogd magad és páros lábbal…
2006. december 13., 19:31
Répa,
ha csak felmerül bennem a „másikat” illetően a kétely legapróbb foltja, már pakolok is. Azt hiszem egyszerűen nincs időm arra, hogy rendesen megéljem az életemet úgy, hogy közben mérlegelnem kell a „másik” kvalitásait.
És éppen ebben különbözik a „társ” a „baráttól”.
szil
2006. december 13., 20:38
Hát, Kesztió. Azt hiszem, eddig is nagyon sok bizalmas információt osztottam meg a naplómmal. Nem is véletlen az, hogy a környezetemben senki nem tud róla, kivéve azt a pár ember, aki véletlenül megtalálta, és rám ismert.
Szóval a szigorúan bizalmas információk ezentúl is helyet kapnak itt.
2006. december 13., 22:11
Az önmagában még nem gond, Répa, hiszen kivel is osztanád meg a bizalmas információkat, ha nem a naplóddal
, de akkor az illetékes legalább személyesen tőled is, és főleg a publikálást MEGELŐZŐEN értesüljön a dologról.
Mert hátha mégse akkora vadállat, hogy éppen ezt érdemelje. Mármint, hogy a blogodbeli hódolóid a háta mögött szórakozzanak rajta…
2006. december 14., 09:31
“…a blogodbeli hódolóid a háta mögött szórakozzanak rajta… ”
Ez a felsőbbrendűséggel párosuló sunyiság annyira jellemző rád, Kolozsvári Bíró!!!
Egyetlen betűt mondj, amiben szórakozunk rajta, te hazug!
…
Répa, a hódolót pedig vállalom! Különleges, nem mindennapi egyéniség vagy, de EMBER!
Ott laksz a szívem csücskében…!
Ne hagyd, hogy ez a sötét ármánykodó összeugrasszon velem, velünk!!!
2006. december 14., 10:13
Lehetsz szemét és kemény, de légy ugyanakkor igazságos is !!!
Hogy mennyire igaz amit a mukiról írsz, az csak ti tudjátok, de ha így van, akkor jogodban áll…. ; )
u.i.: Lehetsz enyhébb is felé, hisz adventben vagyunk
2006. december 14., 13:10
Szívem szottyai, mi ez az éktelen hadjárat, amit Kesztió ellen folytattok megállás nélkül? Ha holnap azt írja, hogy kék az ég, akkor is rohadt hazaáruló-zsidóbérenc-mételyliberális-komcsiseggnyaló stb.? Én már el sem szoktam olvasni, hogyan marjátok egymást, vagy csak akkor, ha vicces kedvemben vagyok.
Kesztió, lehet, hogy igazad van. De tudod, amikor a blogom indult, azon is morfondíroztam, hogy az EGÉSZET vállalom NÉVVEL. MIndent. Ehhez képest, ahol lehet, próbálok diszkrét lenni.
Az illető nem tud a blogomról, minthogy más sem a környezetemben. Remélem, nem is fogják megtudni, bár ha igen, akkor sincs mit szégyellnem.
És tedd a szívedet a kezedre – ez nem lesz egyszerű, mert ki kell operálnod, és utána vissza is kell ültetni -, de te is azért olvasod a naplómat, mert betekinthetsz az életembe. Az egészen bizalmas és intim részeibe is.
Na, hát én ezt bevállaltam, vazeg, bevállaltam.
2006. december 14., 14:24
Répa, szerinted “mi” provokáljuk kesztiót?
Hova tetted a szemed????
Meg az eszed?
De hát ez a te blogod, te tudod….
Köszönöm, hogy itt lehettem.
2006. december 14., 15:44
Kedves Répa!
Ne hülyéskedj már! Attól, hogy te valamilyen általunk nem ismert okból ragaszkodsz valakihez, attól még ne legyél kritika nélküli hátsónyelvelője!
Amit leírtál, abból egy szó sem lett a blogodban leírva! Akkor miért??? Átvetted a stílusát, technikáját? Kár, ennél azért többre tartottalak…
De te tudod.
Boldog Karácsonyt!
2006. december 14., 20:02
Hát. Én nem ismerlek benneteket, és őszintén szólva már kezdek kíváncsi lenni Kesztió főbűnére, amiért már a legártatlanabb megjegyzésre is keresztbe lenyelitek.
És most velem pontosan mi a gondotok?
2006. december 15., 10:19
Veled? Semmi különös. Csak sose látod, vagy nem akarod látni nem tudom milyen okból, kedvenced provokációját. Amit egyszer már leírtam:
“…a blogodbeli hódolóid a háta mögött szórakozzanak rajta… ”
Vagy ezt nem szoktad elolvasni?
Ezért gondolod (hiszed, mert hinni akarod?) hogy mindig úgy kezdődik, hogy kesztió visszaüt?
Tényleg nem veszed észre sunyi kis megnyilvánulásait?
Azt sem látod, hogy hisztis palotapincsi módjára kapkod Ignotus bokája után? Mert beírásaik alapján úgy gondolom, hogy legfeljebb addig ér neki. Ignotus a kezdeti nézeteltérések után megpróbált vele normálisan kommunikálni. Mi volt a válasz? Magas lóról fröcsögött lenéző stílus, burkolt fenyegetések, s ha az érvekre nem tudott már érdemben válaszolni, hőbörgés.
Ez utóbbiakról gyanítom, hogy ital vagy drog hatására születtek. Nem kellene betépve hepciáskodni.
Ennyi bajom van vele. Ez az ember velejéig demagóg, szerelmes az autójába, a fényképezőgépébe, de legfőkébben önmagába. El se tudja képzelni, hogy nem ő tudja valamiről az egyetlen igazat és valót. Szinte már nevetségesen narcisztikus.
De ezeknek az oldalaknak nem róla kellene szólniuk! A helyében én elnézést kértem volna az idézett rosszindulatú megjegyzésért, eztán az élet és a blog megy tovább. Ehelyett….
Te pedig, aki saját magaddal szemben ilyen keményen következetes vagy, ne lágyulj el hízelkedő stílusától!
Én nem tudok ilyen nyálas lenni, de sokkal jobb pasi vagyok nála, igaz konzervatív, mert hagyományosan a lányokat szeretem..
Az olyanokat, akiknek nem aludtej folyik az ereiben! Mint például…
Jó hétvégét neked!
2006. december 15., 20:48
Milyen szepen jellemez mindenkit a sajat bejegyzese!
2006. december 16., 11:36
Igen. Téged is!
2006. december 17., 10:45
Shalom az egyik feled goj. Meg is rontott. Te kapkododol utánunk. A kiválasztottak után. De maradsz mindig alsórendü. Semmi közöd a tiszta zsidosághoz.
2006. december 18., 13:01
Jawolh, mein Führer!
2006. december 18., 18:23
Gyerekek, nem gondoljátok, hogy “kicsit” eltértetek a témától???
2006. december 19., 10:26
Jogos…!
Dehát a körülmények….
Munkatársnőm a céges bulin nekidöntött a festékpatron-szekrénynek, és vérben forgó szemekkel, lihegve lihegte, hogy ő mostan meg fog erőszakozni engem. Mert egész évben nem voltam hajlandó észrevenni, de ő lááátta, hogy miközben titokban nézem, még titkosabban a feláll a farkam…
2006. december 19., 10:39
Ez még nem a vége!
Másik kolleganőm, akivel időnként valóban szoktunk pajzánkodni, közölte, hogy a férje összeszedett valamit, és most a Lászlóban vizsgálják. Fürkészve nézett rám, s azt firtatta, hogy nem ég-e ott lenn, meg hogy nincs-e időnként kettős látásom.
Az nincs, de a jövőt illetően valami nagyon szép kilátásom se…
Hab a tortán: imádom tanítgatni a tapasztalatlan egyetemista “kislányokat”. Olyan tündérek tudnak lenni (vagy annak tudnak látszani) amikor kiszakad belőlük az első igazi orgazmus sikolya. Láttatok más sikító tündért? Na, azért…
Aztán ma éjjel ráfaragtam. Én kézzel őt, ő orálisan engem, és a sikitós pillanatban szája nem kinyílt, hanem ellenkezőleg.
Belőlem egy tökönrúgott kakadu fejhangú hörgése szakadt ki. Azóta terpeszben élek….
Tessék szíves lenni végiggondolni, milyen karácsonyom és szilveszterem lesz ezek után!
És tessék szíves lenni picit sajnálni engem…!!!
2006. december 19., 12:20
Ugyan már, Shalom, mért is sajnálnánk téged?
Csak azért, mert leharapták, most úgy érzed, kevésbé vagy férfi, mint azelőtt?
2006. december 19., 13:13
Jó, tudom, te más téren vagy érdekelt, ráadásul korodnál fogva meg sem tapasztalhattad, milyen 1 igazi férfinak lenni….
De azért próbáld meg legalább elképzelni, úgy útban Szeged felé….
Mert nehogy eccer hiába mennyé te is…
2006. december 19., 14:04
Szegény Shalom…
Máskor jobban oda kellene figyelned, ha síkítást vársz el a tündéredtől, ne legyen semmi a szájában….
2006. december 19., 15:09
Bünös tett más szájaba tenni. Isten parancsolata ellen valo. Hedonizmus fertöje.
2006. december 19., 17:07
Hét… Szerintem előbb járj utána a dolgoknak, s aztán mondd a magadét. Sehol nincs megírva, hogy ez Isten parancsolata ellen való lenne….
2006. december 19., 20:07
Szóval a liberalizmusomból olyasmit vélsz kikövetkeztetni, hogy esetleg homoszexuális meg kábítószerfüggő lennék? Shalom, le a kalappal, brilliáns a logikád. De nehogy azt hidd, hogy a hülyeségednek ez a foka már-már überelhetetlen. Lássuk az ellenpéldát:
a: Brad Pitt jó pasi és igazi férfi.
b: Brad Pitt nem szokott azzal kérkedni, hogy jó pasi és igazi férfi lenne.
c: Te viszont kérkedsz azzal, hogy jó pasi és igazi férfi lennél.
ebből következik a
d: Te akkor nem is vagy jó pasi meg igazi férfi.
Jó, mi?
2006. december 20., 10:03
Azért te se panaszkodhatsz az ún. logikádra…
De nem unod már a szüntelen kötekedést? Ülj bele az Alfádba, indulj el délnyugatra, s a Panáddal készíts közben pár felvételt! Így a legközelebbi találkozásig közbenső időben lesz mihez nyúlnod…
( s nem engem próbálsz a magad primitív módján cseszegetni….)
Gondold át javaslatomat!
2006. december 20., 11:52
Shalom, fogjuk rá, hogy tényleg primitív módon cseszegetjük egymást, és ebből mindketten jól kivettük a részünket.
Utolsó hozzászólásodat viszont hajlandó vagyok sajátos stílusban előadott békejobbnak értelmezni (elvégre itt a karácsony), és akkor hadd kívánjak neked és szeretteidnek áldott, békés ünnepeket! Vigyázzatok egymásra!
2006. december 20., 11:56
Répa, természetesen neked is boldog karácsonyt! Olyan igazit, tisztát, amilyen a Coca Cola fehérszakállas, pirosputtonyos marketingeseinek a fejében meg sem fordulna….
2006. december 20., 17:09
Kiválasztott létedre miért paktálsz le gojokkal? Nincsenek neked testvéreid akikkel beszélgessél? Mi az hogy karácsony? A Hanukka neked semmi? Te is elfajzott vagy?
2006. december 20., 19:07
Hééét… amennyiben a hozzászólásod nem egy rosszul elsült vicc (hiába na, örexem, gyengül a humorérzék), néhány apró, de annál fontosabb hozáfűznivalóval szeretnék hozzájárulni a társalkodás színesebbé tételéhez.
1. Nem érzem magam kiválasztottabbnak, mint más.
2. Ha kiválasztottnak is érezném magam, nem zárkóznék el attól, hogy gojokkal, négerekkel, homoszexuálisokkal, románokkal, indiaiakkal, arabokkal vagy marslakókkal cseréljek eszmét, vagy akár a jobbom is nyújtsam feléjük.
3. A karácsony a kereszténység egyik meghatározó ünnepe, ha még nem hallottál róla, nézz utána a wikipédián:
http://en.wikipedia.org/wiki/Christmas
És végül, de nem utolsósorban
4. Hozzászólásod annyira evidens módon deviáns, hogy szerencsére nem a zsidóságot járattad le vele, hanem elsősorban önmagadat.
2006. december 21., 15:56
Van még igazság! Kimoderálták a ptimitiv gojt!
Kesztio, te meg megtagadtad hitedet ezzel együtt önönmagadat.
2006. december 21., 16:41
http://washingtontimes.com/business/20061215-100349-6902r.htm
2006. december 22., 12:42
Korán örültél, úri barátom!
Sztem beleléptem valamelyik kulcs-szóba, és azért került ki.
A moderátor viszont nem vakegér, és pontosan tudja, mit is akartam mondani.
Azért nem gondoltam volna, hogy egyszer Kesztióval értek egyet…
Hová jut ez a világ!
Mindannyiunknak békés boldog ünnepet kívánok, hívják azt Hanukának, vagy Karácsonynak, vagy bármi egyébnek!
Ignotus, neked meg jó egészséget! Remélem nem azért vagy csendben, mert eljött a második…?
2006. december 22., 15:41
Shalom, nekem is úgy tűnik, hogy hiányzik egy beírásod!
Nem, egyelőre nem azért. Erdélyországban jártam az elmúlt napokban, ezért voltam csendben. Jó sok kisgyerek lett gazdagabb pár elmepallérozó karácsonyi meglepetéssel. Beszéddel sokra úgyse megyünk, a cselekvés tán eredményesebb.
A hét nicknek csak annyit, hogy vannak óhitűek, akik túl sokat tanultak a Harmadik Birodalom eszméiből. Szvsz te közéjük tartozol.
Vagy csak egyszerűen provokálni akarsz.
A baj csak az, hogy ezzel tényleg nem csak önmagadat járatod le….
RékaRépa: hogy vagy???
2006. december 23., 12:20
Na ez érdekes. Én látom a beírásomat, azzal, hogy moderálásra vár.
Átemelem a lényeget, több darabban, így tán látom melyik rész a karambolos.
1. Kesztiónak: Nagyuram, végre 1 emberi reakció! Kalap le előtted!
Folyt. köv. ???
2006. december 23., 12:21
Hetesnek:
Hetes te nem zsidó, hanem náci vagy. Ha zsidó, akkor meg pláne!
2006. december 23., 12:22
Mindenkinek:
http://www.icq.com/img/friendship/static/card_7944_rs.swf
2006. december 23., 12:23
http://www.icq.com/img/friendship/static/card_16959_rs.swf
2006. december 23., 12:23
http://www.icq.com/img/friendship/static/card_18991_rs.swf
2006. december 23., 12:28
Érdekes, így rendben átment….
Na szóval. Ignotus, te legalább teszel valamit. De mi mit tudunk lépni, mit tudnánk lépni? Vagy nyugodjunk bele, hogy szép lassan az ilyen hetes féle kiválasztottak rabszolgáivá züllünk…?
Nem tudom….