Tegnap, kapatosan

Az úgy volt, hogy tegnap már délelőtt sikerült egy kicsit elhomályosulnom, és ezt az állapotot fenn is tartottam estig, amikor is az agglomerációban, aggódó anyámnál rajtaütésszerűen elaludtam.
A Városligetben üldögéltünk, a Pecsa mellett, úgy huszan, szélsőbalosok, és elsősorban üvegnézegetéssel múlattuk konstruktívan az időt, illetve néha valaki beszélt arról, hogy Táncsics kommunista volt-e, a forradalom eszméi mennyire voltak baloldaliak, de többnyire senki nem figyelt az alkalmi szónokokra, csak arra, van-e még az asztal alatt valami jóféle kisüsti. Páran kibicikliztünk a Hősök terére, de szomjasak lettünk, és gyorsan visszamentünk. A srácok fociztak, az egyik véletlenül pont eltalálta a fenekemet, ami ilyenkor úgyis fáj az első biciklizéstől.
Alkonyatkor aztán összeszedelőzködtünk, a buli a Múzeum-körúton folytatódott a többieknek – én már elígérkeztem anyámhoz -, előtte még hazatekertünk vacsorázni. Útközben összeszedtük egy régi barátnőm igencsak megnőtt kislányát, akit tizenöt éve még a nyakamban hordtam, nem mondtam meg neki, hogy a tejszínes csirkében volt egy kis bacon, mert régebben még többször én mentem érte a zsinagógába, na meg ki hallott már bacon nevű disznóról?
Az Aradi utca sarkánál váltunk el, annyi rendőr volt, hogy utána is szóltam jó hangosan:
- Eszter, ha megmondod anyádnak, hogy kiskorú létedre megkínáltalak egy pohár borral, esküszöm, nem kapsz legközelebb kábítószert!
A hatóságok figyelmét azonban nem sikerült magamra vonni, pedig akkor már a lépéseim sem voltak olyan magabiztosak.
A hétórási csatlakozást HÉV-et elkaptam, azon ért utól anyám hívása.
- Kislányom, ugye már hazafelé tartasz.
- Igen, igen, mindjárt otthon vagyok.
- Na jó, csak mert a házatok előtt randalíroznak.
- Miii? Akkor visszafordulok – dolgozott még bennem az ital rendesen.
De ilyenkor az anyák győznek. Megkockáztatom: ha anyák vezetnék a világot, nem lennének háborúk és forradalmak, unokák képeit mutatnák egymásnak a frontvonalon, és átkiabálnának a barrikádok fölött: Te milyen fűszereket teszel a krumplifőzelékbe? Mit használsz levéltetvek ellen? És úgy egyébként is: megadnád a kozmetikusod számát?

4 válasz: “Tegnap, kapatosan”

  1. ShalomAlechem

    Répa!

    A hatóságoknak meg van eligazításkor meg van határozva a feladat. Ha drogot keresnek, akkor gyilkolászhatnak mellettük, nem érdekli őket.
    Ha meg az a feladat, hogy teljesítsék a gyurcsányi elvárásokat, azaz bizonyítsák a goj terroristák létezését, nem érdekli őket semmi más.
    Ez nem a rendőrök elleni kritika: ha nem így tesznek, parancsnokaik terrorjával kell szembesülniük. (A szó mindkét értelmében!)

    Ha az anyák vezetnék (legalább az országot), akkor az ilyen cicanadrágban buziskodó, futkorászó pojácák a gyógypedagia iskolapadjaiban tanulnák, hogyan kell emberré válni.
    A puma meg a farkasképű meg rács mögött lenne, mert az anyák messziről megérzik a gyerekeiket fenyegető veszélyt.
    Miss Rikácsot pedig simán megtépnék… :)

    (Mielőtt Dzsingisz Kohn megint elkezdene hőbörögni, semmi bajom a melegekkel. Annál több a buziskodó majmokkal…)

  2. ShalomAlechem

    Na, az elejét megdupláztam. Hiába, egy ilyen kapatos írást olvasván… :)

  3. ojvej

    Hát ha tejszínes volt az a csirke, akkor már egy füst alatt a bacont is bevallhattad volna, el volt az már tréflizve…

Válasz