Kövér sztereotípia
“Kövér nők
Hallott már valaki kövér nőket beszélgetni? El se lehet képzelni bármi más látványosságot, amelyből így áradna az egészséges vidámság. Senki se tud úgy nevetni, mint ahogy két kövér nő nevet. És utoljára se tud nevetni, mert ők ketten sohasem hagyják abba. Ha kettőnél több kövér nő beszélget, az ember arra gondol, hogy a jó egészség titka a testek tömegében és sűrűségében rejlik. Még az is megfodul az ember fejében, hogy nem zsír, hanem törökméz szorongatja a szívüket. Mindig az az érzésem, hogy harminc évvel fiatalabbak a koruknál, és vigyázniuk kell, nehogy a föld vonzóereje hirtelen elengedje őket. Ez volna netán a gömbök metafizikája?”
(Gabriel García Márquez)
Jaj ne. Már megint. Ráadásul Márquez tollából, ajaj! Elegem van, hogy testi jegyeimből fakadóan mindenféle vélt tulajdonságokkal ruházzanak fel! Ez a “ti kövér nők mindig olyan vidámak vagytok”-típusú hülyeség, amitől rögtön sírva fakadok.
Kövér hősnők… Nincsenek is kövér hősnők. A magyar irodalomban akad egy: Lene Kretzsch. “Nem mintha csúnya lett volna, sőt, inkább szép nő volt, a maga nagydarab módján, és mindig óriási sikerei voltak a férfiaknál. Határozottan mutatós volt. Azok közé a nők közé tartozott, akiknek a harisnyáján mindig épp most szalad fel egy szem, vagy éppen most szakad le egy gombjuk, vagy kirepedt a blúzuk, és így azt az érzést keltik az emberben, hogy állandó fizikai fejlődésben vannak” – írja Szerb Antal. De a regényből az ötvenes években készült filmadaptációban Lenét már Moór Mariann alakítja – ötvenkilósan. Marlene Gorris feminista filmrendezőnő Antonia című filmjében könnyfakasztóan szépen mutatta be két szellemi fogyatékos szerelmét, de mintha mi, molettek, a 20. század óta már nem is lehetnénk egy férfi vágyának tárgya.
Napjainkban valamiért nem lehetünk szexisek, vonzó nők, örökké vidámnak kell lennünk, nagyokat nevetnünk, persze azokon a “vicces” képeken is mulatnunk kell, amelyeken egy jó autóban meztelen molett nő ül, a képaláírás pedig: a legjobb lopásgátló.
“Sose bánd, Répa, hogy így nézel ki” – mondta bölcs idős kolléganőm, Dóra néni. “A férfiak a korzón leeresztenék, az ágyban pedig felfújnák a nőket.” És igaza is volt, mert a férfiak az ágyban élvezettel merülnek el két nagy mellem halmai között, de az utcán már nem fogják meg a kezemet. És azt hiszem, félnek is tőlem egy kicsit.
Ria, aki nagyon helyes lány, fejletlen. Kitömött, úgynevezett push-up melltartói vannak, sőt akad olyan is, amelyikben szilikon van. Talán harminc kiló ha van, már ha magára köti a vaságyat. Nem anorexiás, hanem kicsi. Döbbenten nézem, ahogy tarol a férfiak körében. Irigykedem is, mit szépítsük. Az az érzésem, hogy egy gyerektestet felelőtlenül lehet szeretni, míg az én érett asszonyiasságom félelmet ébreszt. Nagyon trendi a pedofília, egy nő akkor szép, ha úgy néz ki, mint egy gyerek: melletlen, szőrtelen, sovány.
Keletre kéne menned, mondja Ria, aki egy évig élt Damaszkuszban. Ott a te szőke hajad, zöld szemed, tiszta fehér bőröd, telt kebled után vágyakoznak a férfiak, a lábad nyomát is megcsókolnák.
Most tényleg utazzam ezer és ezer kilométert, hogy szexszimbólum lehessek? Mert itthon mindig vidámnak kell lennem? Hülye Márquez.
2006. augusztus 17., 18:00
Utcán a karcsút, tenyérbeillő mellűt veszem észre leginkább. Ágyban is az ilyet szeretem, sőt. Vonz a feszes bőr, az illatanyag, ami ilyen nőből származik, a bőr alatt játszó izmok érzete, a tömeg, amit könnyedén elbírok. Ellenben: nem szeretem a tenyerem alól kisikló bőrt, nem szeretem az olyan mellet, amit nem bírok átfogni félkézzel, nem szeretem a kövér test fanyar kipárolgását, nem szeretem azt a túlzott lágyságot, a hús és zsír megbízhatatlan hullámzását.
2006. augusztus 18., 12:44
Szil, nekem nem azzal van a gondom, hogy vannak, akik nem szeretik a kövér nőket – ez így van rendjén. Hanem az, hogy csak EGYFÉLE trendi nő van, kész, passz. A szépség definiálásában a diverzitást hiányolom. Fonák helyzetként ez egyébként Damaszkuszban Riát is megnyomorította: rendszeresen megkérdezték tőle, ki tud-e hordani gyereket. Ezt fájlalom, vágod már? pusz
2006. augusztus 18., 13:08
ez kulturatol fugg, hol, mit, mikor tartanak eppen vonzonak.
Nem tudom miert van ez, de nekem is a karcsu, szep fenek jon be, amit ha simogat az ember, nem gyurodik ossze. Azert semmi elkeseredes, vannk igazan vonzo, teltebb holgyek is, ugyhogy soha nem mondom hogy soha!
2006. augusztus 18., 13:24
Igen, nekem épp ezzel a kultúrával van a bajom. Hogy előírják, mi a szép. Ez minket nőket kicsit jobban, de azt hiszem, a férfiakat is sújtja. Nekem sokféle szeretőm volt: sovány és kövér, alacsony és magas, kisfarkú és nagy szerszámú, fekete és fehér – és mindegyik tetszett valamiért. És attól is hányingert kapok, amikor a barátnőim arról fecsegnek, milyen az ideális férfimellkas, hány szál szőrnek kell lenni rajta. És nem az a gond, hogy nekik konkrétan mi tetszik, hanem megmondják, mi a tuti, és ami nem tuti, az nem is szép. És akkor én fel szoktam állni, és otthagyom őket.
2006. augusztus 18., 14:40
Répa, te búsulsz, de az önző génjeid* röhögnek. Hiszen úgyis te vagy evolúciós lépéselőnyben, te fogsz hamarább megtermékenyülni, utódokat szülni, és őket ez az egy érdekli, semmi más. A túlélés…
____________________________________________
*ez itt nem metafora, hanem terminus technicus
2006. augusztus 18., 15:30
Ó, Kesztió, én nem búsulok a kinézetem miatt, szerintem tök szép vagyok
) Engem inkább – szokás szerint – ez a kirekesztéses dolog zavar, szokták is mondani, a szépségfasizmus.
Szil, egyébként a test fanyar kipárolgása nem annyira a túlsúlytól, hanem a táplálkozási és higiénés szokásoktól függ. (Nekem állítólag kifejezetten finom bociszagom van, valószínűleg mert sok tejet iszom.) A dohányos és/vagy iszákos férfiak spermájának íze borzalmas, a tiszta férfiaké, hmm, megkockáztatom, kimondottan finom.
2006. augusztus 18., 16:45
Répa,
szagügyileg nem vagyok szakértő
De a tapasztalataim továbbra is ugyanazt mondják: a fanyar szag és a háj összefügg (félre ne értsd: itt nem a koszos ember bűzéről beszélek!)
Amia szépségfasizmust illeti: vedd észre, hogy az (iparilag előállított) szép követelménye ugyanúgy vonatkozik a férfiakra is.
2006. augusztus 18., 17:14
Szil, három órája pánikba esve szagolgatom a karomat, de még mindig csak szappan illatom van
) Nincs pénz a mobilomon, mert röpke közvélemény-kutatást végeztem a szagomról, szóval te aztán jól megszívattál. A fogorvosomat már így is az őrületbe kergetem a szájszag-parám miatt, szegény Ria és Luca, hónapokig fogom zaklatni őket, nincs-e hónaljszagom. Pedig a szagomat illetően a férfiaktól kimondottan jó visszajelzést kaptam.
Szerintem a testszagoknak sokkal bonyolultabb a világa ennél. És ragaszkodom a saját “empirikus tapasztalatomhoz” is: a testszagok erősen függnek a károsanyag-beviteltől.
És az idegállapottól is, mert amikor félek, akkor érzem, hogy büdös az izzadságom, például amikor megműtötték a lábamat, vagy amikor a Városligetben majdnem elgázolt egy autó, akkor is kivert a verejték, és na, akkor is büdös voltam, példának okáért.
Ami a férfiakat illeti, bizony, már lassan nekik is kötelező a plasztikai műtét. Bár még mindig tágabb határok között mozognak, mint mi. És hidd el, én ezt észre is veszem!
puszi
2006. augusztus 18., 17:34
hihi
nemsemmi csaj vagy testszagügyileg
De eszem ágában sem volt szívatni téged: éna saját tapasztalataimról, és preferenciáimról beszéltem.
Abban tuti igazad van, hogy a félelem szaga bizony büdös. De büdös a stressz szaga is. Meg (férfi orrnak) a kanszag is.
Nomindegy.
Viszont abban nincs igazad, hogy tágabb határokat kapnak a férfiak szépségügyileg. Nézzél csak ki egy forgalmas utcára és figyeld meg, hogyan öltözködnek egyészen kis srácoktól idősekig. Figyeld meg, hogy a hodítókorú mennyire trendi akar lenni. És figyeld meg azt is, hogy mennyire slamposnak tűnik, aki nem akar trendi lenni.
Még hogy tágabb határok
2006. augusztus 19., 14:35
Talán nem kéne általánosítani. Igenis vannak férfiak akiknek a telt nők tetszenek, sőt azt tartják szépnek.
2006. augusztus 20., 18:19
Jól van, Batman, virtuálisan megszagolgathatod a cicijeimet, a többiek meg csak sóvároghatnak utána, nesze nektek, babáim! Szilnek meg megkeresem Almási Miklós esztéta egyik régi cikkét arról, hogy a férfiakra is lecsapott a végzet, és Naomi Woolf: A szépség kultusza című könyvbe pedig csak nézzen bele, aki meglátja a könyvtár polcán. pusszantás nektek
2006. augusztus 29., 09:28
A kövér nők jópofák (nem, nem azok, de mivel kövérek, sajnáljuk őket, ezért azt mondjuk, jópofák). Becenevük kötelezően Baba vagy Mazsi. Husi, Duci, Gömbi még véletlenül sem. Túl hangosan nevetnek, de nem büdösek. Általában kedvesek, mivel tudják, ők jópofák. Mindig csinos barátnőket választanak.
2007. december 29., 17:46
Döbbenten olvastam a hozzászólásokat ehhez a témához! Én ezt nem értem! Örök élet kövér voltam, csak én a családban, a nővéreim, szüleim mind vékonyak és karcsúak. Azt mondják én más géneket örököltem. Gimnázium alatt sikerült kövérből teltkarcsúvá válnom, mert végre igazi barátok közé kerültem, nem az én “kövérségem” volt a téma, elfogadtak ahogy vagyok. lefogytam, de még most is a teltek, molettek táborát erősítem, pedig 20-25 kilót fogytam. megdöbbenve észleltem, hogy voltak akik randira hívtak, több srácnak tetszettem, persze soha nem azoknak, akik nekem is tetszettek volna. De én azidő alatt is elégedetlen voltam magammal, mániámmá vált a fogyókúra, de nem sikerült tovább fogynom. Mindenhol azt látni, hogy csak a vékony a szép, minden pasi azt hangoztatja, hogy persze, jó ha van mit fogni egy lányon, mégis azt látom csak az utcán, hogy modellalkatú, nádszáll kisasszonyokkal karöltve sétálnak a nagyvilágban. És akkor jön a szokásos, hogy “de ti ducik mindig jókedvűek vagytok”…Persze! Mi mást tehet az ember! Csak mosolygunk és nevetünk a kövér nős vicceken, végighallgatjuk mikor a piszkafa barátnőnk arról papol, hogy mennyire kövér, s mikor észbe kap, hogy nekünk mondja, aki nála ötször nagyobbak, csak zavartan legyint egyet és azt mondja”de te más vagy,téged így szeretünk”…Mi az hogy “így”??Mert van rajtam plussz kiló engem már másként lehet csak szeretni? Én így nem tudok érezni? Nem tudok meghallgatni másokat? Szeretni egy férfit? Mennyi hülyeség! Nemrég beteg lettem, s a gyógyszerek következtében, mellékhatásukként főleg felszedtem jópár kilót. Nem lettem újra kövér, de lassan a tükörbe se merek belenézni. vékonyabban se tudtam magam elfogadni, mert bár jófej barátaim voltak/vannak, az éppen aktuálisan “imádott” srác soha nem vett észre, neki soha nem kellettem! De elegem van a fogyókúrákból! Bárki bármit mond, minden férfinak csak a vékony lányok tetszenek, ha pedig azt mondja, “nem baj ha telt” akkor arra gondol, hogy nagy mellei legyenek , formás feneke, husis de feszes combjai…ennyi…De a molett és a telt nők nem mindig vannak megáldva ezekkel a pozitív tulajdonságokkal!! Én örök élet kismellű voltam, mégis kövér vagy éppen molett…Így már végképp nem jöhetek szóba senkinél, igaz? mindig a csípőm volt a nagyobb, leginkább oda híztam, de hasam is van, kis mellekkel…Ember vagyok egyáltalán? Néha azt érzem nem…De miért csak ez számít? Hiszen ápolt vagyok, mindig jó illatom van, azt mondják az arcom kivételesen szép, álatalában tényleg jó kedvem van, kedves vagyok, meghallgatok bárkit bármikor és azt hiszem sokan szeretnek, de mindenkinek csak barátként kellek…Miért? Akkor miért hangoztatja mindenki azt, hogy a belső ami számít,nem a külső?! És még csak azt se mondhatják, hogy magasra teszem a mércét, mert a barátaim szerint nekem mindig a “kifejezetten csúnya” srácok tetszenek meg. És nem azért mert úgy érzem, hozzám, csak ők valók, egyszerűen én helyesnek látom őket, eszméletlen “szépnek”, vonzónak….Nem értem az embereket, nem értem ezt a hülye szépségideálokról szóló maszlagot! Mindenki azt hangoztatja, ami jól hangzik, ahogy lennie kéne, közben meg pont az ellenkezőjét teszik….
2008. január 14., 21:29
Én ugyan nem vagyok kövér se túlsúlyos kategória csak egy kis csucsorodó van rajtam vagyis kis husi de így is már megbélyegzik az embert nagyon. Világ életemben fogyókúrázni próbáltam, volt mikor napokig nem ettem..volt mikor egy hét alatt 6 kg-al kevesebbet mutatott a mérleg..majdnem kórházba is vittek és mind emiatt az elfogult szépségideál miatt. Mért az a szép ha zörög valaki csontja? Erre sosem tudtam a választ és valószínűleg sosem fogom tudni. Mára már talán sikerült elfogadnom magam ebben a testben, akinek nem tetszem ne nézzen rám.
2008. február 27., 16:24
még ennyi butaságot. persze, könnyen beszélek: 55 éves vagyok.
sokáig voltak gondjaim a saját testemmel.már nincsenek. tudomásul vettem, h én ilyen vagyok. szeretnek, s ez mindent felülír. szeretnek, s nem érdekel a trendi. szeretnek, ettől különleges vagyok, magabiztosabb, s persze elnézőbb is.
csók mindnekinek
2008. március 6., 18:19
Egyetértek ludmilla-val.. a molett vagy kövér nőket sosem fogják elfogadni.. én is ilyesmi vagyok.. vékony barátnőim vannak és folytonc sak azthallom hogy mennyire megnőtt a hasuk és hogy nem megy rájuk a kedvenc nadrágjuk.. ilyenkor legszivesebben üvöltenék velük..átgázolnak rajtam amikor ezekkel a szavakkal szolnak hozzám: kövér… nem találom a boldogságot csakmert van rajtam egy kis felesleg.. az emberek önzőek.. ( tisztelet a kivételnek) … A barátnőim minden ruhát megkaphatnak a legújabb divat szerint..én viszont nem.. rosszul esik hogy kibeszélnek a hátammögött.. a súlyom miatt. Lehet hogy ők jobbak lennének? nem hiszem.. Ők csak ezt gondolják magukról..
2008. március 6., 22:24
sziasztok! Én valamilyen szinten egyet értek Marquezzel… Tényleg vidámak a kövér molett vagy erotikusan telt nők bárhogy is nevezzük őket. Én is ilyen vagyok…magamat csak erotikusan teltnek tartom. És tudjátok…sokkal sokkal többre tartom a magabiztos szabadszájú kövér nőket mint a zerge alkatú zsiráfgondozó vékony rendkívül csinos hamvábaholt lányokat. a kövér nők elviselik a társadalom kritikáját és büszkén mennek ki az utcára és nevetnek az emberek arcába napról napra ujra és ujra. persze van amikor én is csak kínomban nevetek az idióta poénokot és van amikor azt kívánom bár ne ilyen lennék… de utánna mindíg eszembe jut hogy igen….te sokkal több jobb szebb vagy mint a többiek… emberek 70% sovány…én különleges vagyok… A barátaim azt mondják el se tudják képzelni miért vagyok ilyen pozitív hogy tudok ilyen jóízűen kacagni és hogy nem veszem fel magamra a kövér sztorikat. szerintem ezt így kéne…. Az természetes dolog hogy az embereknek nem egyforma az izlésük…ki ilyet ki olyat szeret… mindenkinek saját szive joga az izléséről döntenie…. Én azt mondom örüljünk annak hogy mindnyájan egyedi különleges és megismételhetetlenek vagyunk..és kedves férfiak ne csak azt nézzétek hogy milyen feszes a combja..milyen kerek a cicije… hanem azt is hogy belül milyen és hogy egy “kövér” nő is lehet vonzó tudom ez elég nagy sablon, de így van… Ezerszer több báj kedvesség érzelem szenvedély van egy erotikusan telt hölgyeményben mint egy vékony lányban… Mi is lehetünk boldogak éljünk hát az élet adta lehetőségekkel….
Puszi Egy 17 éves lány….
2008. augusztus 28., 14:39
Kövér, fiatal nőként engem is foglalkoztat ez a téma, ezért is hoztam létre a http://ducilap.info oldalt, ahol a nagy darab nők önértékelésén szeretnék javítani, ha már a megítélésükön nem tudok, viszont hiszek abban, hogy ha az ember, egy bizonyos képet mutat magáról, akkor azt előbb-utóbb a környezete is elhiszi róla. Tehát, ha az önbizalomhiányos, zsákokban járó szerencsétlen kövérek helyett szexi, nőies, kerek és életigenlő dundi nők jönnének velem szembe az utcán és az információs szupersztrádán
Szeretném, ha tudnátok, hogy nagyon sokan értenek egyet velem abban, hogy egy kövér nő is van annyira értékes mind a társadalom, mind férfiak számára, mint egy vékony. Ha szeretnétek bővebben olvasni a témáról, látogassatok el a honlapomra
2008. szeptember 25., 10:12
A sztereotípiákon túl, szerintem attól függ, hogy ki tetszik vagy épp ki nem, hogy hogyan ítéljük meg saját magunkat. Ha azt érezzük magunkról, hogy szeretetre méltók, csinosak, talpraesettek…stb vagyunk, akkor vonzani fogjuk a fiúkat, ha dagadtnak, hájasnak, gömböcnek, sikertelennek érezzük magunkat, akkor taszítani fogjuk őket is. Nekem ez a tapasztalatom. Amúgy ez napról-napra is változhat. Próbáljátok ki. Amúgy én is telt vagyok, de jól érzem magam a bőrömben.
2009. december 6., 15:40
Komolyan mondom az életkedvem is elment a hozzászólásoktól… Sajnállak benneteket! Komolyan! És nem, nem azért mert kövérek vagytok. A magam 167 cm-éhez kapcsolódó 111 kg-ommal én is ezt a csapatot erősítem.
Rohadtul unom már azt olvasni mindenhol, ahol ez a téma merül fel, hogy “Úristen de szar nekem és ezért még véletlenül sem én vagyok a felelős, hanem az, hogy genetikailag így lettem kódolva!”
Én egy vonzó nő vagyok, mert ezt gondolom magamról. Pont ezért a férfiak is vonzónak tartanak. És igen, ez egy “ördögi kör”, egyik erősíti a másikat. Néha alig tudom magamról levakarni a pasasokat.
Kisugárzás…. Hallottátok már ezt a kifejezést? Nem csak valami elcsépelt maszlag ám… Ha úgy kelek fel, hogy a mosdókagyló felett rám esik az eső, akkor a kutya sem néz rám egész nap. Ha úgy nézek reggel tükörbe, hogy hmm, ma tök jól nézek ki, akkor egész nap csorgatják rám a nyálukat a pasasok. Ez ennyire egyszerű!
De persze, sajnáljátok csak magatokat! Ha lehet, akkor közös erővel, az a biztos, mert akkor még gerjesztitek is egymás hülyeségét! Meg takarózzatok a magánéleti sikertelenségeitek magyarázata során azzal, hogy “Áhh, én azért nem kellek senkinek sem, mert kövér vagyok!” Nem, nem azért nem kelletek senkinek, mert kövérek vagytok! Azért nem néz rátok a kutya sem, mert pontosan ezért elhanyagoljátok magatokat… Ki akar kikezdeni egy ápolatlan nővel? Azért nem kelletek senkinek, mert fekete zsákokba bújtok, ahelyett, hogy úgy öltöznétek, hogy csinosak legyetek. Meg persze azért nem akar tőletek senki semmit, mert büdösek vagytok a negatívitástól meg a pesszimista hozzáállástól. Senkinek nincs kedve a siralmaitokat meg a nyavalygásotokat hallgatni….
Hát ezért nem tartanak titeket vonzónak a férfiak és nem azért mert kövérek vagytok!
2010. szeptember 3., 00:58
Make your life time easier take the business loans and all you want.