Éjszakai szpícsek – 1.
Szpícs 1. (női vécében)
- Hidd el, ez innen jön – mutat a kedves lány a fejemre. – Ezeket te irányítod, és neked kell a képet megváltoztatnod. Legyenek pozitív képeid!
- Sajnálom, én nem vagyok Peter Pan, nem látom a kaját, ha az nincs a tányéromban. Nem tudok illuziókban élni, én hiszek a statisztikáknak.
- Ha elmész egy városba, és nem mersz elmenni bizonyos helyekre, mert mondjuk félsz a közbiztonságtól, akkor panaszkodni fogsz, hogy nem látsz semmi eredetit, csak az unalmas turistahelyeket. Ha nem vagy nyitott, sose fogod meglátni azt, amit keresel. Gondolkozzál ennél pozitívabban. Nekem öt szeretőm van.
(Hmm. Megpróbálok pozitívan gondolkozni.)
Szpícs 2. (kocsmaboxban)
- Egyébként ebben egyet értek Fukuyamával, hogy a diktatúrák napjai meg vannak számlálva, fenntarthatatlanok. Az meg kurva nagy hülyeség, hogy a liberalizmus lenne az emberiség fejlődésének a végállomása.
Szpícs 3. (a földön ülve hatalmas párnákon)
- Te mit tudsz, akkor az ATTAC benne van a 22-ei dologban.
- Nem tudom, nem olvastam el a leveleket. Csak Tibor felhívását. Meg Fidusz és Tracey hozzászólását. Tovább nem jutottam. Nem tudom, az ATTAC mit tervez.
- Na jó, de akkor majd jössz te is tüntetni?
- Persze, én már a reptéren szeretném fogadni Busht, ütemes tapssal és virágcsokrokkal.
Szpícs 4.
- Ezt még a lábtörésedkor akartam odaadni, csak valahogy nem találkoztunk.
Imádok ajándékot kapni. Sárga összefűzött dosszié, ráírva: “Répáé a Kázmér és Huba, mert már régen el akarja olvasni.”
(Teljesen meghatódom az ilyen figyelmességtől.)
2006. június 11., 18:29
Te Répa, megosztod velem, hogy a női egyenjogúsággal hogy számolsz el, amikor éppen két vállra fektet egy (nagy)f…ú bak (nem a pozíció a lényeg, és a kérdés akkor aktuális, ha nem vagy leszbikus!)? S ha már a 18 + piros kör berekesztő egyezményes jelt tudomásul vettem, így folytatom: mi a faszért sodródik egy feminista (jó na, a női egyenjogúság hithű harcosa) a szoclib értékrend felé? Mer’ nekem qrvára nehéz felfogni, hogy e nagy liberalizmus hová tűnik, amikor pl. egy kisebbségi “nagymagyarhoz” viszonyultok ti, az elnyomott (nemi) “kisebbség”… És íme egy kis kritika is: egyenjogú akarsz lenni? Légy férfi! Vagy leszel olyan kedves hosszú, kiokatató levelet írni a fennvalónak is. Ha támadásnak vennéd az előbbieket, bocs, újraírhatom diplomatikusan is…
2006. június 12., 11:35
Hû, Székelybicska, most aztán jól megmondtad!
)) Ami a nagyfaszú bakot illeti – hát honnan veszed te azt, hogy ô van alul 
) Nos, a másik, nem tudom, mennyire vágod a feminizmus kialakulásának politika-történelmi hátterét, de a munkás-, illetve abolicionista mozgalmakkal fejlôdött, és elárulom neked, hogy az eszmeáramlatokban magam is erôsen vonzódom az ultrabal – nem maszop és munkáspárt! – felé.
És köszönöm szépen, nem szeretnék farkat növeszteni, tudod, valahogy úgy képzelem, hogy ugyanazok a jogok – és lehetôségek! – akkor is megilletnek, ha “csak” pinával rendelkezem.
csókollak!