Világ proletárjai, egyesüljünk!
A dzsánki-csajos lakás – vagyis a Baader-Meinhoff kommuna -, ahol élek, meglehetősen vörösfeminista. Cigi, egy sör vagy éppen egy dzsanga mellett politikai kurzusok színtere is. Túlteng bennünk a proletár női öntudat. August Bebel olvasunk, Noam Chomskyt, Germaine Greert. Kedvencünk Rosa Luxemburg, Emma Goldman. A cédélejátszóban Yorum – ez egy jó kis török komcsi együttes – Mano Chao, Mano Negra.
Én ma egész este az Internacionálét hallgattam.
Erre fogok élvezni, ha a világ proletárjaival egyesülök.
2006. június 18., 12:40
Újabb, szösszenetnyi műremek. Nem tudom, hogy csak a stílusérzékeden múlik-e, mindenesetre jó volt olvasni!
2006. június 18., 13:23
Már bocs, JADQ, de össze sem lehet hasonlítani a Kill Billes bejegyzéssel. Az úgy jó, ahogy van, irodalomként is fasza szöveg. Ez meg “csak” egy bejegyzés. 1 komcsi nőtől
2006. június 18., 21:22
Na jó, nem éppen műremek, de jó a ritmusa és poénos.
2006. június 22., 12:21
ez egy erdekes velemenymegosztas volt koztetek…egy olyan szovegrol ami ugyancsak erdekes de nem lehet hozzaszolni…mert nincs amit!!!!csak csodalkozunk hogy ma meg elnek ilyen emberek es kesz…
2006. június 25., 20:09
Ezt hogy érted, lidia? Mármint, hogy nincs mit hozzászólni.